Az iskola történelme

Egy kis visszatekintés…

Már a XVIII. században, a Községháza helyén épült fel a kis egyházközség első nádfedeles iskolája, melyben Miklós deák tanított.
A protestáns gyermekek oktatása II. József türelmi rendeletéig szünetelt. Az 1790-es években a 60 tanuló az iskolát csak télen látogatta.
Záborszky Péter jegyző-tanító 40 évig tanított a községben, s ez idő alatt működött az iskolánkban többek között Hruz György, aki Petőfi Sándor anyjának nagybátyja volt.
1876-ban új evangélikus iskola épült Csíktarcsán.
1900. november 18-tól a község neve: Nagytarcsa.
1905-ben a megnövekedett tanulólétszám miatt felépült a második iskolai tanterem.
1910-ben két tettre kész fiatal tanító érkezett a faluba: Blaskovits Oszkár és Hernád Sándor. Blaskovits Oszkár rektor úr, aki 38 évig dolgozott a községben, és a helyi Hitel- és Hangya Szövetkezetet igazgatta, Hernád Sándor pedig megszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, és irányította a közmű­velődést.
Sztehlo Gábor, a finn minta alapján, 1937-ben megkezdte Nagytarcsán a népfőiskola szervezését, amelyet aztán 1938-ban alapítottak meg. A népfőiskola mozgalom célja a 4-6 elemit végzett, főként parasztfiatalok továbbképzése volt. Így 1939-ben épült fel a négy épületből álló, Tessedik Sámuel nevét viselő első, országos hírű bentlakásos népfőiskola, melyből az egyik épület a mai nagytarcsai Falumúzeum volt. A népfőiskola 1944-ig működhetett.

 

népiskola1

képeslap az 1938-ban elindult népfőiskoláról

 népiskola2népfőiskolások 1941-ben, Sztehlo Gábor igaz­gató és Darnai Ferenc lelkész társaságában

népiskola3

képeslap az iskoláról és a tanítólakról, a Hangya Szövetkezet kiadásában

 

1948 nyarán államosították az evangélikus elemi népiskolát, amely ettől kezdve általános iskolaként működött tovább, Hernád Sándor igazgató vezetésével.

 népiskola4iskolások 1950 körül

  népiskola5elsősök körjátéka

 

1959 augusztusára készült el a régi iskola udvarában, a szülők és a lakosság sokoldalú, tevékeny közreműködésével, a növekvő tanulólétszám jobb elhelyezése érdekében, a nevelői szobával és szer­tárral ellátott két tantermes épület.

1960-tól Tóth Erzsébet lett az iskola vezetője.
1979-ben elkészült az új, emeletes általános iskola.
1984-ben az emeletes iskola új szárnyának felépítése is befejeződött.
 népiskola6

az új általános iskola 1979-ben és 1984-ben emelt épületei

 

1994. november 15-től az iskolaigazgatói állást pályázat elnyerésével Rétvári Sándor tanár töltötte be.
1995. március 27-én a képviselő-testület elhatározta, hogy a község általános iskolájának névadója Blaskovits Oszkár legyen.
2001. májusában határozat született, hogy az általános iskolát zeneiskolával kibővítik. Névváltoztatás is történt, Blaskovits Oszkár Általános és Zeneiskola lett az új név.
2003-tól, a 2003/2004-es tanévtől, a zeneiskola önálló intézményként működik. Az általános iskola neve újra Blaskovits Oszkár Általános Iskolára módosult.
2013. január 01-től iskolánk a KLIK gödöllői tankerületének irányítása alá került. Az iskola hivatalos neve Nagytarcsai Blaskovits Oszkár Általános Iskola

 

1976-tól az iskola igazgatói:
Dr. Kovács Gyuláné (1976-1991)
Reinhardtné Baróczky Emese (1991-1994)
Rétvári Sándor (1994-2000)
Sándor Miklós (2000-2002)
Tóthné Seres Katalin (2002-2023)
Jakóts Gabriella 2023-tól, jelenleg is

 

oszkár6

 

Legutóbbi bejegyzés